Innovatív tagszervezés és toborzás az egészségügyben

A szakmai nap első felében Petra Ivsic, a Közszolgálati Szakszervezetek Európai Szövetsége, EPSU Szervezési- és Toborzási Csapatának tagja, újságíró, "Tagszervezés és toborzás" című előadásában hangsúlyozta, hogy a tagszervezés egész Európában kiemelt fontossággal bír a szakszervezetek számára. Az elmúlt két évtizedben a szakszervezeti szervezettség jelentősen visszaesett, ezért új, innovatív megközelítésekre van szükség. A sikeres tagszervezés nem csupán a taglétszám növekedését jelenti, hanem belső változásokat is hoz, amelyek erős, hatékony, demokratikusan működő szakszervezetek létrehozását segítik elő.

Ivsic kiemelte, hogy a szervezés alulról felfele kell történjen, a helyi aktivistákra építve. Ez magában foglalja a tagok bevonását a döntéshozatali folyamatokba és a szakszervezeti tevékenységekbe. Az innováció szükségességét hangsúlyozta a kampányolás módjában és témáiban, valamint a partnerségek kialakításában más nem kormányzati szereplőkkel, szakmai szervezetekkel és civilekkel. A kommunikáció megújítása, például a szociális média és a munkahelyi hálózatok használata, szintén kulcsfontosságú.

A tagszervezés több lábon kell álljon. Fontos gyakorlati eszközei közé tartozik az adatbázis építése, a problémák azonosítása, a célcsoport meghatározása, és a stratégia kialakítása. A feltérképezéssel, a munkaerőre vonatkozó pontos és releváns információk szisztematikus módon történő beszerzésével kapcsolatban elmondta, hogy ha megfelelően elvégzik, akkor ez alapja lehet a sikeres szakszervezeti tevékenységeknek, így a szervezésnek, a kommunikációnak, a kampányoknak.

Az EPSU több eszközzel is támogatja a szervezésben aktív tagszervezeteit: pl. webinar- okat tart a közösségi média használatáról, szakszervezeti vezetőket és képzőket képez. Vannak egyedi, személyre szabott képzéseik is.

Vojtěch Burda, a cseh egészségügyben működő OSZSP ČR tagszervezési és toborzási vezetője bemutatta szakszervezetük sikeres tagszervezési munkáját. Az OSZSP ČR néhány éve szembesült azzal, hogy tagjai jelentős része elérte a nyugdíjkorhatárt, ami drámai csökkenést okozott az aktív tagok számában. Szervezési csoportot állítottak fel, és az EPSU támogatásával elkezdték a tagszervezési munkát. Az első fontos lépés az adatgyűjtés volt, amely segített diagnózist felállítani a helyzetről. Felméréseket végeztek, interjúkat készítettek. Azonosították a lefedettségüket. Elkezdték mérni honlapjuk látogatottságát, szociális médiájuk hatékonyságát.

Egyetemi hallgatókkal együttműködésben új kommunikációs stratégiát alkottak. Megújították marketing-, és PR-tevékenységüket. Ennek eredményeként új dizájnt készítettek a honlapjuknak, Facebook-kampányt indítottak, Youtube-csatornát nyitottak, megjelentek az Instagramon és elkezdtek hírlevelet kiadni. Felvettek egy szociális média szakembert, digitális eseményeket szerveztek, online szakszervezeti kávézót nyitottak.

Burda hangsúlyozta a képzések fontosságát a tagszervezésben. Több online, a honlapjukon keresztül elérhető képzési anyagot fejlesztettek. Emellett személyes részvétellel tartott szervezési képzéseket is tartanak. Konzultációs lehetőséget biztosítanak aktivistáik számára.

Két év munka után kezdtek megjelenni az első eredmények, viszont a valódi, hosszú távú változáshoz jóval több időre van szükség. Nagy kihívást jelent a gondolkodásmód megváltoztatása, és új szemlélet kialakítása a tagszervezés során. A régi gondolkodásmód szerint a leendő szakszervezeti tagot úgy lehet becsábítani, ha valamit – szolgáltatásokat, biztosítást – ajánlanak a számára. Ezzel azonban passzív "ügyfelekre", és nem a közösségért tenni kész tagokra tesz szert a szakszervezet.

További kihívást jelent, hogy a köztudat a múlt relikviáiként tekint a szakszervezetekre. Hogyan lehet ezt átírni? Be kell mutatni a tényeket, eredményeket! Ehhez nagyszerű eszköz a történetmesélés, a story telling.

Végül, de nem utolsó sorban, nagyon fontos a nyomon követés. Nem elég beléptetni valakit, folyamatosan kapcsolatban kell vele maradni, új impulzusokat kell adni a számára.

A szakmai nap második felében dr. Soós Adrianna, a FESZ elnöke beszélt a hamarosan induló FESZ-Presszó rendezvénysorozatról. A FESZ-Presszók célja, hogy kötetlen környezetben beszélgessenek az egészségügyben dolgozó kollégákkal a helyi problémáikról és szükségleteikről. Ezek az alkalmak lehetőséget nyújtanak a személyes történetek megosztására és a történetmesélésre is. A FESZ-Presszókon dr. Soós Adrianna és egy jogász kolléga is jelen lesz, hogy megválaszolja a helyi érdekvédelmi és munkajogi témájú kérdéseket.

A FESZ kéri a helyi szakszervezeti tisztségviselők és koordinátorok segítségét a helyi alkalmak megszervezésében.
 

A március 27-i szakmai nap a Független Egészségügyi Szakszervezet számára fontos lépés volt a tagszervezés és toborzás terén. Az innovatív stratégiák és sikeres példák bemutatása, valamint a FESZ-Presszó rendezvénysorozat beindítása hozzájárul a szakszervezet erősödéséhez és hatékonyságának növeléséhez. A FESZ továbbra is elkötelezett abban, hogy az egészségügyi dolgozók érdekeit képviselje és erősítse a szolidaritást a közösségen belül. A közeljövőben a FESZ-Presszó rendezvények további lehetőséget biztosítanak a személyes találkozásokra és a közös gondolkodásra.

Az esemény meghívója az eseménynaptárban érhető el.