Beszámoló a karcagi FESZ-Presszó rendezvényről

A Karcagi Kátai Kórház dolgozói, valamint Dr. Soós Adrianna a projekt szakmai vezetője és Fodor Fanni a FESZ projektben alkalmazott új munkavállaló, aki rendezvényszervezési és kommunikációs szakértő.

A rendezvény első felében Dr. Soós Adrianna adott tájékoztatást a munkavállalókat érintő leggyakrabban előforduló munkaidőszervezési és bérezési problémákról.

1. A munkáltató nem megfelelőlen osztja be a munkaidőt, a munkavállalók nem kapják meg a megfelelő számú pihehőidőt, illetve pihenőnapot és kompenzációt sem, ha nem lehet kiadni a pihenőidőket.
2. A munkavállalók nem kapják meg a törvényes szabadságot. A munkáltatónak kötelessége lenne ezt kiadni, de nem adja ki, majd arra hivatkozik, hogy a szabadság nem átvihető.
3. Az előkészületi és befejezési időket a munkáltató nem tartja nyilván vagy nem a jogszabálynak megfelelő valós nyilvántartásokat vezet.
4. Nem megfelelő a túlórák, ügyeletek elrendelése, valamint azok kifizetése

A karcagi intézményben mindezek a problémák halmozottan fordulnak elő a jelenlevők tájékoztatása szerint.

Az ügyeleti díjak a törvény által meghatározott legalacsonyabb mértékkel vannak kifizetve, a 12 órán túli ügyeleteknél a törvényi minimumokat sem érik el.

A munkaidőnyilvántartás nem megfelelő, nem kapják meg a dolgozók a megfelelő pihenőnapokat és a szabadságokat sem.

A félelem légköre uralkodik, mivel a vezetők nem hallgatják meg a dolgozói panaszokat, félnek, ha bármit szóvá tesznek, retorzió következik, más munkahelyre vezérlés, amitől most leginkább tartanak.

Kérdésként merült még fel a nyugdíj melletti munkavégzés lehetősége, tekintve, hogy vannak nyugdíj előtt álló dolgozók.

Mivel a meghívottak döntő részben ügyeleti rendszerben dolgozók voltak, elsősorban az ügyeleti szabályozással kapcsolatos szabályozást, és a rendkívüli munka elrendelésére vonatkozó szabályokat ismertette Dr. Soós Adrianna.

Ügyeleti díjazás: Az ügyeletek díjazásának legfontosabb szabályait a 2003 évi LXXXIV tv szabályozza. Ennek értelmében, a tv szabályozza a hétköznapon, pihenőnapon, valamint az ünnepnapon elrendelt ügyeletek alsó határaként fizetendő százalékokat, amely, az alapbér, 70,80, 90%-a. A 12 órán túli ügyletek esetén 50%-kal emelt díjazás jár. Ha a munkáltató a pihenőnapon végzett ügyeletek esetén nem tud másik pihenőnapot kiadni, akkor az ügyeleti díj 50%-kiemelt mértékben jár. Átalány nem állapítható meg. Az önként vállalt többletmunka esetén annak az ügyeleti díjnak az 50%-kal megemelt összegét kell, fizetni, mely abban az esetben illetné meg a dolgozót, ha a munkavégzést nem önként vállalt munkavégzés keretében végezné.

Szabadság: Az alapszabadságot kell minden évben kiadni, a pótszabadságok a következő év végéig átvihetők, ezért minden évben először az alapszabadságot kell kiíratni a munkaadóval.

Nyugdíj melletti foglalkoztatás: A jelenlegi szabályok szerint a nyugdíj melletti foglalkoztatás esetén a nyugdíjat szüneteltetni kell és a munkáltató igényelhet a munkavállalónak nyugdíj melletti ellátást, melynek mértéke a nyugdíjnál több nem lehet. Ez hosszadalmas, lassú folyamat, és számos hátrányt jelent, minden egyéb, a nyugdíjasoknak járó juttatást, csak később kapnak meg az egészségügyi dolgozók. Kezdeményeztük a szabályok módosítását, a szabályok felülvizsgálata folyamatban van.

Mivel az egyeztetésen kiderült, hogy a munkáltató, számos a dolgozókat érintő jogszabályt megsért, összegyűjtik a kollégák az alátámasztó dokumentumokat, és annak alapján konzultációt kezdeményezünk a munkáltatóval a jogszerű állapot helyreállítása céljából.

Ha ez nem vezet eredményre a Munkaügyi Felügyeleti Hatósághoz fogunk fordulni a munkavállalóknak járó juttatások, pihenőidők kiadása érdekében.

A rendezvény alkalmával 4 munkavállaló lépett be szakszervezeti tagságunkba.